Hosszú Katinkától elvette az élet a drogját: a versenyzést

Napok óta gyakran idézhetetlen jelzőkkel csúfított kritikaáradat ömlik Hosszú Katinkára a közösségi médiában. Két okból:

1. Tokióban eddig nem úgy szerepelt, ahogy azt a közvélemény elvárta tőle, még inkább saját maga elvárta magától.
2. Visszalépett a 200 pillangó középdöntőjétől, amivel sokak szerint megfosztotta Jakabos Zsuzsannát az indulástól.

Nézzük először a második pontot. Jakabos hosszú évek óta nem tudta őt legyőzni ebben úszásnemben ezen a távon. A Dr. Sós Csaba által kiírt válogatási elvek szerint az idén is egyértelműen Hosszú volt a jobb, így okkal nevezte a kapitány 200 pillangóra is. Ha a kapitány hitele, szava kevés lenne, akkor érdemes idézni mit mondott Petrov Iván, Jakabos edzője, férje az Index megkeresésére:

Zsu nincs olyan formában, hogy döntőbe tudott volna jutni 200 méter pillangón. A feleségem semmiről sem maradt le, hiszen kint van Tokióban, ráadásul így pihenten léphet rajtkőre a 4×200 méteres gyorsváltóban, ahol még pontszerzési esélye is van a magyar stafétának.

Maradunk tehát az egyes pontnál, és egyben kísérletet teszünk arra, hogy az elmúlt évtized Hosszú-történelmének sarokpontjait kiragadva szakmai érvek mentén elmagyarázzuk, miért nem azt a versenyzőt látjuk, aki rutinszerűen veri el méterekkel a világot.

Kiváltképp, mert ha egy háromszoros olimpiai bajnok

• egyik fő számában, 400 vegyesen nemhogy a riói olimpián felállított világcsúcsától (4:26.36 ), de még a tizenkét éve, 2009-ben úszott, akkor Európa-csúcsot jelentő, egyben világbajnoki címet hozó 4:30.31-es időtől is messze elmaradva (4:35.98) „csak” ötödik helyen végez a tokiói olimpián,
• majd a rövidebb távon, 200 vegyesen sem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan szerette volna, az előfutamban még biztató időt úszva (2:09.70 ), második helyen jut a középdöntőbe, ahol kicsit lassulva a hetedik helyen (2:10.22) jut fináléba, majd a döntőben tovább lassulva (2:12.38) végül hetedikként zár,

annak nem is lehet más oka, csak szakmai.

Hosszú Katinkától elvette az élet a „drogját”

Az úszók évtizedeken át egyfajta metódus szerint, folyamatos, monoton edzésekkel készültek az éves egy, maximum két fő versenyre. Így élt, dolgozott Hosszú is pályafutása elején, mígnem 2012 óta Shane Tusuppal karöltve olyan, addig még a nemzetközi úszósportban sem alkalmazott edzésmódszert építettek fel, amely a folyamatos versenyzésre épült.

Kapcsolódó

Hosszú Katinka férje épp szétveri saját mesterművét

Bemutatunk egy főszereplőt, aki rendre a háttérben marad, figyel, irányít és közbeavatkozik, ha kell. Shane Tusup, Hosszú Katinka férje, edzője, menedzsere. Hosszú-MÚSZ háború kicsit másképp.

Az éves szinten akár 30 versenyhétvége két haszonnal járt.

1. Az állandó készültség egész évben magas szinten tartotta Katinka motivációját, 365 napon át csúcsra járatta a formáját.
2. És nem utolsósorban a mind inkább látványsportággá váló úszásban kezdetben ellenállás nélkül sikerült kimaxolnia a versenyeken elérhető pénzdíjakat.

A világ több éves késéssel ébredt rá az effajta edzés-versenymódszer előnyeire. Hosszú 2012 és 2016 között minden évben magasan megnyerte a Nemzetközi Úszó Szövetség World Cup-sorozatának összetett versenyét. Ám miután egyre többen választották ezt az életformát, egyre nagyobb lett a versengés is. Sarah Sjöström – neki még lesz szerepe ebben a történetben – 2016-os csatlakozása után 2017-18-ban már letolta Katinkát a csúcsról. 2019-ben pedig az ausztrál Cate Campbell mindkettőjük előtt végzett a listán.

2020-ban azonban mindent megváltoztatott a világjárvány.

Hosszú Katinka akkor már nyolc, Sarah Sjöström négy éve élt, dolgozott ebben a rendszerben, emelték az egekbe hétvégente az adrenalinszintjüket az állandó versenyzéssel.

Olyanná vált számukra a versengés, mint a kábítószer. Mint színésznek a színpad, televíziós műsorvezetőnek a képernyő. A sportolónak a versenyzés az, ami képes függőséget kialakítani, kényszerű elvesztése pedig mentális és fizikai űrt hagyni (nem véletlenül küzd az élsportolók zöme pályafutásuk végén az újrakezdéssel).

Hosszúnak, de a svéd kolléganőjének is egyfajta „drogot” jelentett a sok utazás, az állandó versenyzés, amely kényszerű hiányában elvette a célt, ezzel elveszett a motiváció is, hovatovább értelmét vesztette a bevált edzésmódszer is.

Sutba vágott edzésmódszer

Hosszú (és Sjöström) – ahogyan a többi úszó is – lényegében versenyzés nélkül maradt a teljes 2020-as évre. Ám míg ők kénytelen-kelletlen sutba kellett vágják a megszokott edzéstervüket, felkészülési metódusukat, és új edzésmódszert kellett kitaláljanak, miközben versenyek nélkül még visszajelzést sem kaptak annak helyességéről, addig azok, akik egyáltalán nem, vagy csak mértékkel álltak bele a folytonos utazásba, a pénzdíjas versenyek kergetésébe, majdhogynem pont ott folytathatták, ahol abbahagyták: hónapokig edzettek, úsztak monoton módon faltól falig.

Már 2021 áprilisában, a pandémia utáni első versenyek egyike, a  Nordic Swim Tour-sorozat stockholmi állomása után visszafogott módon hangot adtunk aggodalmunknak.

Kapcsolódó

Fontos hír azoknak, akik aggódnak Hosszú Katinka negyedik olimpiai aranya miatt

A legkeményebb, legnagyobb állóképességet igénylő versenyszámában érezhető a javulás.

Három hónappal az olimpia rajtja előtt Hosszú a hosszabb vegyesszámban még mindig 12 másodperccel, majd fél medencehosszal bizonyult lassabbnak (4:38.85-tel nyert ) a 2016-os önmagánál, de bő nyolccal a 2009-es idejénél is. 200 vegyesen a svéd fővárosban 2:11.54-gyel győzött, amely szintén bő öt másodperccel jelentett gyengébb időt a 2015-ben Kazanyban úszott világcsúcsánál (2:06.12).

A klasszis egy hónappal később, a májusi, budapesti Európa-bajnokságon sem remekelt. 400 vegyesen ugyan nyert (4:34.76), de 200 vegyesen oda lett évtizedes egyeduralkodása: csak harmadik lett (2:10.12). Egy hónap alatt alig egy-egy másodpercet tudott fejlődni mindkét távon.

Ám kőkeményen menekült tovább előre. A korábbi többszörös magyar bajnok gátfutó, Kiss Dániel segítségével külsőre, izomzatra látszólag topformába hozta magát Tokióra, ellenben az ablakon kidobott egy év mély nyomot hagyott az állóképességén (sem a 400, sem a 200 vegyes, de a 200 pillangó végképp nem nevezhető sprintszámnak).

Az állóképesség, gyorsasági állóképesség nyilvánvaló hiánya az oka annak, hogy miközben a korábbi világversenyek alkalmával az előfutam, elődöntő, döntő hármasban folyamatosan egyre jobb időket úszott, addig Tokióban különösen a 200 vegyesen volt szembeötlő a lassulása (2:09.70 – 2:10.22 – 2:12.38).

Meddig lesz-e még ereje, és kellő kitartása hozzá?

Itt érdemes visszatérni Sarah Sjöströmre, akit azért állítottunk párhuzamba a magyar sportolóval, hogy lássuk, alighanem felkészülése során ő is hasonló gondokkal küzdhetett, mint Katinka. Óriási meglepetésre ugyanis a svédek olimpiai bajnoka is „csak”  hetedik helyen végzett 100 m pillangón, abban a számban, amelynek ő a világcsúcstartója.

Mivel évek óta Hosszú irányítja a saját felkészülését, alighanem pontosan tudja, hol hibázott. Aki tud olvasni a 200 vegyesen elért hetedik helye után adott elkeseredett nyilatkozatának sorai között, az burkoltan pont azt olvashatja ki belőle, amit fentebb taglaltunk:

Érett már, hogy egyszer rosszul ússzak, kár, hogy ez most, egy olimpián jött ki. Nem szeretnék kifogásokat, de biztos számít, hogy tavalyról elhalasztották az olimpiát, és emiatt újra kellett tervezni a felkészülést. Hogy mi lesz 200 háton? Természetesen elindulok, próbálkozom még.

Azt is hozzátette, ilyen olimpiai szerepléssel biztosan nem akarja abbahagyni az úszást. A kérdés már csak az: meddig lesz-e még ereje, és kellő kitartása hozzá?