Az életvitelszerűen Ausztriában élő, tudósként, állatorvos-sebészként dolgozó Schmid Julia egyik napról a másikra vált hazánkban annyira ismertté, hogy kedden este még az RTL Fókusz című műsora is majd tíz percet szentelt neki.
Schmid esetét azért kapta fel a média, mert azok után, hogy történelmi kvótához jutott a kajak-kenu szlalom szakágban, a játékok kezdete előtt mégis úgy alakult, hogy nem indul Tokióban. Pedig július hetedike óta – negatív koronavírustesztek sorát adva, minden óvintézkedést betartva – Japánban tartózkodott, és készült a versenyére, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság döntése értelmében csak oltással rendelkező sportolók szerepelhetnek az olimpián.
Schmid azt nyilatkozta, a MOB július 9-i határozatával kényszerhelyzetbe hozta, majd „ultimátumot kapott”, végül közölték vele, hogy mivel nincs beoltva, és a versenye előtt pár nappal már a mellékhatás kockázataira hivatkozva nem is vállalja az oltakozást, ha „tíz perc alatt nem ér le a szálloda halljába, akkor törlik a repülőjegyét és magának kell intéznie a hazaútját”.
Nem nagy merészség kijelenteni,
Hogyan, és miért döntött így a MOB?
A MOB elnöksége két héttel az olimpiai játékok kezdete előtt, július 9-i ülésén 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül határozott úgy, hogy az Orvosi Bizottsága javaslatát elfogadva
a tokiói Nyári Olimpiai Játékokon a Magyar Olimpiai Csapat és küldöttség tagjaként történő részvétel feltétele a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021 (II.12.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint igazolt koronavírus elleni védettség vagy legalább 1 db, COVID-19 oltóanyaggal történt védőoltás megléte.
A szerkesztőségünk birtokába került MOB-jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy az összesen 363 fős magyar delegációból Schmid Julián kívül még két fő nem számít védettnek (úgy tudjuk, négy úszót is visszatartottak, ők nemrég kapták meg az oltást), továbbá egyhangú szavazás ide vagy oda, szinte minden jelenlévő elnökségi tag hangot adott aggodalmának. Ezek szerint miközben
- Kulcsár Krisztián és Vékássy Bálint főtitkár egyaránt a szerb evezős ügyével (Milos Vasic a kötelező reptéri Covid-vizsgálaton produkált pozitív mintát, az eset után kiderült, hogy közeli kontaktnak minősül az is, aki a repülőgépen két sorral a pozitív mintát adó személy előtt vagy mögött ül, és semmiféle mérlegelési szempont nincs az ezt követő karantén elrendelésekor, ezért az eset miatt tucatnyian kényszerültek karanténba) érvelt a döntés mellett, és
- Deutsch Tamás alelnök is az előző nap, július 8-án bejelentett nézőmentes olimpiára hivatkozva érvelt azzal, hogy a „rendkívüli helyzet, rendkívüli szituációkat teremt”, ezért elfogadja az Orvosi Bizottság kompetenciáját, javaslatát az ügyben,
addig
- Kovács Antal, olimpiai bajnok cselgáncsozó (1992, Barcelona) szerint „Szerencsésebb lett volna korábban meghozni a döntést”,
- Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke kifejtette, „Ennyi idő alatt nem alakul ki védettség, valamint a teljesítményre is negatív hatással lehet az oltás”,
- Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke elmondta, „Schmid Julia azt az információt adta a szövetségnek, hogy elmegy az oltásra. (…) de jobb lett volna, ha korábban van a döntés”, míg
- Markovits László Vasas-elnök bár fontosnak tartotta, hogy védettséggel rendelkezzen mindenki, aki kiutazik, a döntés időzítésével kapcsolatban voltak kétségei.
Külön érdekessége a MOB-ülésnek, hogy
Arról határoztak ugyanis, hogy Bordás Réka (kézilabdázó) és Veres Laura (úszó) esetében eltekintenek az úgynevezett minimumkövetelménytől, holott egyik sportoló sem teljesítette az elmúlt két évben az olimpiai részvétel feltételéül megszabott doppingvizsgálat-számot. Magyarán nem vettek részt annyi doppingvizsgálaton, és nem adtak annyiszor negatív doppingmintát, ahányszor kellett volna, mivel Bordás 2020-ban még a bő kézilabdakeretben sem szerepelt, míg Veres is csak 2021 márciusában került fel a potenciális olimpiai szintet teljesítő úszók listájára.
A 24.hu kérdésekkel fordul a MOB-hoz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy
- mi indokolta a MOB döntését július 9-én annak ismeretében, hogy aki addig nem volt beoltva, annál az első vakcina hatására még nem alakul ki teljes védettség, mellette pedig az esetlegesen fellépő mellékhatásokkal közvetlenül a versenye előtt kockáztatja az optimális állapotát?
- Miért tette kötelezővé végül a MOB az oltást vagy a védettségi igazolását, miközben ez még a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál sem előírás?
A MOB válaszában azt közölte, a témában további kommentárt nem kíván tenni azon túl, amit az ügy kirobbanása pillanatában már megtett. A levél végén azt írták: „Van 173 csodálatos sportolónk, akik kijutottak az olimpiára, rájuk szeretnénk összpontosítani.”
Mit mond a sportjogász?
Honlapunk eztán Dr. Török Ferenc jogászhoz fordult. 1964, Tokió öttusa olimpiai bajnokától azt kérdeztük, hogy
„A MOB mint civil szervezet hozhat olyan döntéseket, hogy a kiutazást és az olimpiai részvételt a saját szabályaihoz köti, jelen esetben, hogy legyen beoltva minden versenyzője, még ha az szigorúbb is, mint a nemzetközi előírás. Jogilag inkább az a kérdés, hogy utólag alkalmazhatnak-e egy olyan szabályt, amely a versenyző kiutazása pillanatában még nem létezett?
Mivel ki más, mint valószínűleg a MOB utaztatta ki és nevezte be Juliát, úgy e határozat utólagos alkalmazása esetében nem indokolt, méltánytalan, hiszen Covid-szempontból már Japánba érkezésekor minden egyéb, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a helyi rendezők által szabott feltételnek megfelelt
– fogalmazott Dr. Török Ferenc. Hozzátette: „A jog nem szereti azt, hogy visszamenőleges hatállyal hozzanak és alkalmazzanak szabályokat, de mindez jelen esetben eső után köpönyeg, mert Schmid Julia már döntött, hazajött. Amúgy megértem a végső döntését, mert buborékban, verseny előtt pár nappal az esetleges átmeneti negatív hatásai miatt én sem valószínű, hogy beoltattam volna magam.”