Ciro Fusco / ANSA / EPA / MTI
Olimpia 2021 – Friss hírek

Kálnoki: Nem ismerek olyan magyar sportolót, akit kifejezetten az olimpiai életjáradék motiválna

A nagyvilágban tízmilliós nagyságrendű azoknak a sportolóknak a száma, akik már gyermekkoruktól olimpiai részvételről álmodnak. Közülük kevesen érik el céljukat, egy olimpián alig ezer érmet osztanak ki:  Tokióban például 35 sportág 339 versenyszámában hirdetnek győztest.

Mindezt csak azért fontos leírni, hogy kellően érzékeltessem,

  • miért az olimpia a föld legnagyobb presztízsű sporteseménye,
  • miért vált ki semmihez sem fogható média-, és közérdeklődést,
  • miért vetül jelentős reflektorfény az olimpiai bajnokokra,
  • miért szól élethosszig az elismerésük.

Olimpikonként, ötszörös világ-, háromszoros Európa-bajnokként nyugodt szívvel kijelentem azt is:

nem ismerek olyan magyar sportolót, akit kifejezetten az aranyéremmel járó jutalom, az életjáradék motivál. A sportolók elsősorban az olimpiai mítosz, a győzelem eufóriája, a dobogó tetején a himnusz hallgatása közben átélhető felemelő érzés, a halhatatlanság dicsősége miatt álmodnak az olimpiai sikerről.

A magyar módi

Persze nincs a földön olyan ország, amely ne emelné piedesztálra bajnokait, ne honorálná különböző mértékben a győzteseket, érmeseket. Az as.com információi szerint az Egyesült Államok 37 500 dollár (11 millió forint), Japán 32 500 dollár (10 millió forint) jutalmat ad egy-egy aranyérem után, míg a riói olimpiát követően egyes információk szerint Azerbajdzsán bizonyult a legbőkezűbb államnak a maga 510 ezer dolláros (akkori árfolyamon 143 millió forint) győzelmi prémiumával.

A magyar kormány a tokiói olimpiára a riói 35 millió forintról 50 millióra emelte az ötkarikás aranyéremért járó állami jutalmat. Az ezüstért 35,7, a bronzért 28,5 millió forint jár, míg a 4. helyezés, 21,5, az 5. helyezés 14,3, a 6. helyezés 11,4, a 7. helyezés 5,7, a 8. helyezés pedig 2,8 millió forintot ér. Ez a jutalom egyszeri.

Ám Magyarország nemzetközi téren is szinte egyedülálló módon kitalált mást is (talán Szerbiában van hasonló rendszer). A szocialista kormány idején hozott 2004-es sportttörvény úgy rendelkezett, hogy azon 35. életévüket betöltő magyar állampolgárok, akik nyári-, téli-, sakk-, para-, és/vagy siketolimpián érmet nyernek, életük végéig olimpiai járadékra jogosultak. Az „első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg. A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék hatvan százalékának, a harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék negyven százalékénak megfelelő összeg.” A törvény meghatározta azt is, hogy „az az érmes, aki kettő, három vagy négy első helyezést szerzett, érmenként további 20 százalékkal emelt összegű, az öt vagy ennél több első helyezést szerzett érmes kétszeres járadékra jogosult.”

Kapcsolódó
Több pénzt kaphatnak az olimpiai érmesek
Törvényjavaslatot nyújtott be Kocsis Máté, Bánki Erik és Gulyás Gergely, amely értelmében jelentősen megnőne az olimpiai érmek utáni életjáradék.

Három fideszes politikus 2018 novemberében nyújtott be azt a nagyvonalú, módosító törvényjavaslatot, amely ehhez képest is jelentős mértékben megemelte a magyar sporttörténelem olimpiai érmeseinek életjáradékát. Kocsis Máté, Bánki Erik és Gulyás Gergely módosítása 2019. január 1-jén lépett hatályba, azóta

az olimpiai érmeseink minden helyezésük után jogosulttá váltak a helyezés alapján járó járadék teljes összegére. A 2020. december 3.-án 35 éves születésnapját ünneplő Cseh László például négy ezüst és két bronzérem után kaphat 2021. január 1-jétől olimpiai életjáradékot, amennyiben azt igényelte.

Kovács Tamás / MTI Mohamed Aida hétszeres olimpikon, világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok tőrvívó és Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó viszi a nemzeti zászlót a tokiói megnyítón

Mit jelent ez forintosítva?

Tételezzük fel, hogy lesz olyan sportolónk – Milák Kristóf  szinte biztosan –, aki Tokióban nyeri első olimpiai aranyát. Esetében jár az egyszer nettó 50 millió jutalom (de a 4 x 100-as gyorsváltó bravúros 5. helyéért járó 14,3 millió már tuti).

Mivel a 200 pillangó világcsúcsúcstartója 21 éves – egyébként is ritka az olyan sportoló, aki 35 éves kora után lesz olimpiai bajnok (érmes) –, majd másfél évtizedet kell várnia arra, hogy az életjáradékát élvezhesse. Bár kívánjuk, hogy mint a világ legöregebb olimpiai bajnoka, Keleti Ágnes, Milák is élje meg a századik születésnapját, de mivel a KSH adatai szerint Magyarországon a születéskor várható átlagos életkor 78 év körül alakul, számoljunk azzal, hogy 43 éven át kapja majd a járadékot.

A KSH 2021. márciusi kimutatása 411 ezer forintos bruttó átlagkeresetről számolt be. Az egyszerűség kedvéért 300 ezer forintosra kerekített nettóval ez azt jelenti jelen értékén számolva (a nominált átlagkereset évről évre nő Magyarországon, ezért az olimpiai járadék összege is követi e változást), hogy 35 éves korától évi 3,6 millió, 43 év alatt mintegy 155 millió forint passzív jövedelem érkezik a számlájára.

Mennyibe kerül mindez az adófizetőknek?

vg.hu tavaly rákérdezett az Emminél a pontos kifizetési adatokra. A szaktárca válaszában azt közölte, hogy a 2020. júniusi állapot szerint 884 személy részesült járadékban, ebből ép és fogyatékos sportolóként 483-an, özvegyként 88-an jogosultak, 313-an edzőként részesültek a kifizetésben.

Olimpiai járadékként

  • 2017-ben 1,619 milliárd forintot,
  • 2018-ban 1,821 milliárd forintot,
  • míg 2019-ben, vagyis a három fideszes politikus törvénymódosítását követő évben 4,512 milliárd forintot fizettek ki olimpiai életjáradékra.

Ez a 4,5 milliárd forintos kiadási tétel Magyarország 2019-es, 20,5 ezer milliárd forintos kiadási főösszeggel tervezett központi költségvetésének a töredéke.

Hogy ez az adóforint ráfordítás túlzás, vagy simán belefér, azt mindenki döntse el maga. De emellett rögtön azt is mérlegelje, hajlandó lenne-e pusztán egy bizonytalan olimpiai életjáradék reményében

15-25 éven át tűrni az olimpiai sportágak többségére jellemző kőkemény gyakorlást, ha úgy tetszik, fizikai munkát, továbbá az edzések állandó határterhelésével, és a versenyzéssel járó folyamatos stresszhelyzetet.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.