Azt követően, hogy Lőrincz Tamás karrierje első olimpiai aranyérmét nyerte Tokióban kedden, szerdán az öccse, Viktor lépett szőnyegre ugyanott. Ő a 87 kilogrammosok mezőnyében jutott el az aranycsatáig, ahol az ellenfele a ruandai-ukrán Zsan Belenyuk volt, aki mindamellett, hogy egy kiváló birkózó (korábbi olimpiai ezüstje és világbajnoki címei is ezt bizonyítják, na meg az, hogy az elmúlt öt évben csak kétszer kapott ki), még a politikai pályán is aktív.
Az ukrán taktikázva kezdte a döntőt, hogy gyorsan leküldjék parterbe, majd váratlanul gyorsan kitépte magát Lőrincz kezei közül. Hiába vezetett a magyar, tudni lehetett, hogy majd idővel neki is a matracra kell feküdnie, amikor pedig ez bekövetkezett, riválisa kétszer is átforgatta. Bár Lőrincz Viktor ment előre, Belenyuk pedig kissé passzív volt, végül az utóbbi ünnepelhetett aranyérmet.
A 31 éves Lőrincz Viktor 2016-ban a bronzéremért birkózott az olimpián, de elcsalták a mérkőzését a német Denis Kudla ellen. A magyar birkózó most a második körben találta szembe magát a némettel és győzte le, majd ellentmondást nem tűrően verte egyiptomi riválisát az elődöntőben, amivel biztossá vált: idén nem lehet tőle elvenni az érmet. Bátyja karrierjére nagy hatással voltak a történtek, majdnem abbahagyta, végül Viktor unszolására folytatta, súlycsoportot váltott, olimpiai, világ- és Európa-bajnok lett.
Lőrincz Viktor a 2016-os keserű emléket egy évvel később Európa-bajnoki aranyéremmel feledtette, majd világbajnoki és Eb-ezüstöt, valamint Európa Játékok-bronzot nyert az évek során. Most pedig olimpiai ezüstérmet, amit eleinte talán csalódottan vett tudomásul, de azt mondta, az idő megszépíti majd.
„Friss még a dolog, és mindenki úgy megy olimpiai döntőre, hogy meg akarja nyerni – én is. Az volt a cél, hogy kibirkózzam magam, ne maradjon bennem semmi, és ez sikerült. Felkészültem az ukránra, viszont a lenti támadása egyszerűen nagyon jó. A vébén sikerült kivédenem, most sajnos nem.
Összességében örülök, mert tudtam, hogy több van bennem, mint az a riói ötödik hely. Büszke vagyok arra, hogy egy olimpián két érmet tudtunk nyeri Tomival
– mondta a magyar újságíróknak az éremátadó után Lőrincz Viktor, aki hozzátette, nemcsak az elmúlt egy évben, hanem amióta birkózik, mindent ennek rendelt alá. Most leginkább pihenni szeretne, pecázni egyet a testvérével és újra a családjával lenni. Egy éve már hárman vannak, kislánya született ugyanis tavaly augusztusban, aki óriási energialöketet adott számára, majd el akarja neki magyarázni később, hogy egy olimpiai ezüstéremhez segítette hozzá.
Voltak nehéz pillanatai az elmúlt egy évben, műtötték a térdét, elkapta a koronavírust is, sokat kellett kihagynia, az alapozást is később tudta csak elkezdeni. Egy hónapja viszont már annyira összeállt a birkózása és a kondija, hogy érezte: benne van az átütőerő, és úgy fog visszaemlékezni az olimpiára, hogy a döntőig nagyon jól birkózott.
Nem akarta százalékban kifejezni, hogy Tamásnak mekkora szerepe van ebben az ezüstben, de nagyon sok, mert bátyja igazi példakép volt számára, megmutatta, hogy Ceglédről indulva micsoda magasságokba lehet eljutni.
Egy kicsi azért nekem is van
– felelte arra, hogy neki mekkora a szerepe Tamás aranyérmében.
A folytatásról még nem akart beszélni, annyit megjegyzett, hogy jó helyen kapiskál, aki azt gondolja, akkor folytatja, ha a testvére is. Sőt olyan terve is volt, hogy majd ő lesz Tamás edzője a párizsi olimpián, bátyja akkor majd 37 éves lesz, szerinte benne van még három jó év. De majd erről később nyilatkoznak.
Sike András első olimpiai bajnoki aranyát ünnepelhette, mint a kötöttfogásúak szövetségi kapitánya. Lőrincz előtt legutóbb Majoros István nyert 2004-ben, Athénban, azóta várt a magyar birkózósport erre a sikerre. Sike Lőrincz Viktor döntőjéről röviden annyit mondott, hogy el kell fogadni, jobb volt az ukrán. Tamással kapcsolatban azt válaszolta, egy kis kétely mindig van benne, de most nem volt, egy percig nem volt kérdés, hogy megnyeri az aranyérmet.
Lőrincz Tomi fantasztikus, nem találok rá szavakat. Öt évvel ezelőtt hazajöttünk Rióból, úgy volt abbahagyja, leültünk, beszélgettünk. Annyit kért, hogy az edzőtáborokból hetente egyszer legalább engedjem haza, hogy tudjon a családjával lenni, és így bevállal még egy olimpiai ciklust, én ebbe belementem, és hát úgy tűnik ez nagyon jó döntés volt
– mondta a szövetségi kapitány, aki megjegyezte, az ázsiai olimpiák eddig bejönnek neki: ő Szöulban nyert, egyik tanítványa, Fodor Zoltán Pekingben lett ezüstérmes, a Lőrincz testvérek pedig aranyat és ezüstöt visznek haza Tokióból.
Megkérdeztem tőle, hogy az elődöntős győzelmek után egy nap telik el a döntőig, mennyit kell ilyenkor foglalkozni a birkózóival.
Én annak a híve vagyok, hogy nem az utolsó nap kell megtanítani őket birkózni. Elmondom nekik a meglátásaimat, ők pedig azt, hogy látják, vajon jó-e a taktika, amit ajánlok. Aztán közösen hozunk egy döntést és ahhoz tartják magukat a meccsen
– válaszolta Sike András, akit fejben és fizikailag is leterhelt, hogy egymás után jöttek az események, igazi hullámvasutazásnak élte meg, amikor Lőrincz Viktor megnyert elődöntője és Lőrincz Tamás aranya után Szőke Alex elveszítette a bronzmérkőzését. Ugyanakkor biztos benne, hogy sokan fényes jövő előtt állnak ebben a szakágban.
