A magyar női kézilabda-válogatott nagyot küzdve, fordulatos mérkőzésen kapott ki 26-22-re Norvégiától a tokiói olimpia negyeddöntőjében. Pedig az utolsó tíz percnek még egálról vágtak neki a csapatok, de Katrine Lunde megbabonázta a lövőinket.
Ijesztően indult a magyar válogatottnak a tokiói olimpia csoportköre, mert a franciák elleni szoros vereséget követően a Brazíliától és az orosz csapattól is simán kikapott, elég messzinek tűnt még akkor a továbbjutást. Spanyolország ellen már jött a fontos győzelem és ki tudtuk használni azt is, hogy Svédországnak az utolsó körben tét nélküli volt az összecsapás. Norvégia ezzel szemben mindenkin átgázolt, toronymagasan nyerte a csoportját, ráadásul a legutóbbi tíz egymás elleni mérkőzésből kilencet nyert meg a magyarok ellen. Négy győri is van egyébként a norvég keretben.
A kezdésnél a kemény védekezéssel sikerült meglepni a norvégokat, másfél perc játék után már a háromgólos vezetésért támadhattunk (Szöllősi-Zácsik egy sistergős bombával adta meg az alaphangot), és bár az északiak összekapták magukat, az egy-kétgólos előnyt sikerült tartani. Sőt, miután a kapufa kétszer is besegített, Szöllősi-Zácsik újabb találatával 6-3-ra vezettünk. Mindent elmond a találkozó elejéről, hogy védést először a 12. percben láttunk, Bíró mutatta be, de mi annyira pontatlanul kezdtünk célozni, hogy közben ledolgozta hátrányát Norvégia, amely aztán meg is fordította az állást, a 18. percben már hárommal vezetett (9-6 oda), miközben Silje Solberget is kezdtük belőni.
Miután Bíró tíz lövésből kilenc gólt kapott Szikora érkezett a helyére, aki rögtön az első három lövésből kettőt kivédett. A félidő második felére a csapatok mintha veszítettek volna a koncentrációból, jöttek a hibák mindkét oldalon. A magyar válogatott kapta össze magát előbb, Tomori két bombájának is köszönhetően visszajöttünk 11-10-re, az utolsó másodpercekből rosszul viszont rosszul jöttünk ki: Lukács lövése a szélről kimaradt, egy gyors ellenakcióból pedig az utolsó pillanatban betalált Norvégia. A 20. perc után először (10-12).
A védekezés megint rendben volt a második félidő első perceiben, és a két legeredményesebb játékosunk, Tomori, majd Szöllősi-Zácsik révén ledolgoztuk a hátrányt. Ellépett kettővel Norvégia ismét, de újra visszajöttünk egálra. Sőt a 40. percben Schatzl labdaszerzése és lerohanása után már mi vezettünk 16-15-re, majd Szikora védéseinek és Bordás góljának köszönhetően kettő volt a magyar előny – időt is kért Norvégia. Nagyon egyben volt a magyar válogatott, Vámost egyből biztatták, hogy nem történt gond, amikor kihagyott egy hetest. Csakhogy ez végül mégis meghatározó pillanat volt, legalábbis biztosan másabb lett volna a játék képe, ha ekkor kettővel vezetünk.
Ekkor már az a Lunde állt a kapuban, aki fontos védésekkel szállt be – 19-18-as magyar vezetésnél állt be, majd ezek után nyolc lövésből ötöt kivédett –, fordított is Norvégia. Szöllősi-Zácsik hetesből kiegyenlített, Schatzl pedig lehetetlen helyzetből labdát szerezve ismét Magyarországot juttatta vezetéshez. Az utolsó tíz percnek 21-21-gyel vágtak neki a csapatok, de az 54. percben Elek Gábornak kellett időt kérni, megint pontatlanok voltak a lövéseink, miközben Norvégia ellépett kettővel.
Az időkérés után Lunde két védést mutatott be, háromra hízott a különbség. Bíró kivédett egy hetest, ami visszaadta a reményt az utolsó percekre, de jött Lunde, és hárította Háfra lövését. A mi szempontunkból sajnos tökéletesen összefoglalta a hajrát, mikor egy lövést védett ugyan Bíró, de a levegőből lehulló labda mégis a kapunkba pörgött. Az előzetesen sokkal esélyesebbnek tartott norvégok végül 26-22-re nyertek, de csak a hajrára fogyott el a magyar válogatott.
