Alexander NEMENOV / AFP
Olimpia 2021 – Friss hírek

Az érzelmi küzdő, aki törött orral is olimpiai bronzot nyert Magyarországnak

A tokiói olimpián debütáló karate egyetlen magyar indulója, Hárspataki Gábor egyből érmet nyert: a 25 éves sportoló a csoportjából heroikus küzdelemben továbbjutva ugyan kikapott az elődöntőben, de ebben a sportágban két bronzérmest hirdetnek, így a sportág első ötkarikás érmét szállította kellemes meglepetést okozva. Sokáig az egyetlen magyar dobogós helyezés lesz ez, mert ki tudja, mikor szerepel majd ismét a programban a karate.

A kumite, azaz a küzdelem 75 kilogrammos mezőnyében induló MTK-s karatés egyiptomi riválissal kezdett és 2-2-re végeztek, ám mivel Hárspataki szerezte az első pontot, az ő győzelmét hirdették ki. A második meccs már nem alakult ilyen jó, amerikai riválisa, Thomas Scott elég hamar fejbe rúgta a magyart,

akinek vérzett, sőt mint később kiderült, eltörött ekkor az orra.

A 25 éves Hárspataki még szorossá tette a mérkőzést, de végül 8-3-ra kikapott, azt követően pedig döntetlenre végzett a világbajnoki harmadik ukránnal, Sztanyiszlav Horunával.

Nisimura Ken ellen dőlt el, hogy továbbjut-e a csoportkörből, ami már biztosan érmet jelentett volna számára, akit korábban még sosem sikerült legyőznie. Lassan indult be a mérkőzés kettejük között, meg is intették őket. Ezután felpörögtek az események, de érvényes ütést csak a japán tudott bemutatni. A japán aztán menekülőre fogta, hátha ki tud mozogni a magyar támadások elől, de Hárspataki fejbe rúgta, amiért három pontot kapott és továbbjutott az elődöntőbe.

Egy sportági klasszis, Rafael Agajev ellen már nem nagyon volt esélye, az azeri 7-0-ra nyert, amiről Hárspataki azt mondta később a magyar újságíróknak, hogy talán még sosem esett meg vele. Ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy pontot adtak ellenfelének az első támadásra.

„Nem számítottam rá, hogy a pontszerzési lehetőségeim után az ellenfelem minden pontot megkap. Természetesen nem ellene vagyok, nagyon sok technikájáért jogosan kapott pontot, de az elsőnél, amikor kisöpörte a lábam, annyi idő eltelt és annyi technikai szabálytalanság volt közte (az én részemről is), hogy ez egyértelműen nem volt pontlehetőség az ő részére. Mindenesetre köszönöm mindenkinek, aki benne volt, hogy elértem ezt a harmadik helyet. Sajnálom, hogy ezzel a 7-0-val zártam, lehetett volna inkább egy jó 7-6, de legalább harmadikak lettünk” – mondta Hárspataki a magyar újságíróknak, hozzátéve, hogy természetesen, ha előre azt mondják neki, hogy bronzérmes lesz, elfogadta volna.

Zavarta a törött orra, de az adrenalin és a győzni akarás Magyarországért vitte előre. 2016-tól kezdve, amikor bejelentették, hogy a karate ott lesz a tokiói játékokon, azt tervezték az edzőjével, hogy kijusson és érmet szerezzen, pedig voltak hullámhegyek és hullámvölgyek is ebben az időszakban. Miután köszönetet mondott a mentáltrénerének is, megjegyeztem, hogy nem ő az első magyar érmes ezen az olimpián, aki ezt megemlíti. Azt válaszolta erre, hogy a klubja, az MTK vetette fel neki először, hogy próbálja meg.

2018 elején próbáltam ki, utána éremlavinát indítottam el. Nehéz ezt megfogalmazni, mert emberfüggő, tényleg azon múlik, hogy az illető mit akar ebből kihozni, mit szeretne elérni. Nekem a mentális koncentrációban segített nagyon sokat, akár nyolc meccsen keresztül is úgy tudok összpontosítani, ahogy én akarok.

A terveiről azt mondta, szeretne kijutni világjátékokra, és célja, hogy a 2023-as, magyarországi karate-világbajnokságot megnyerje.

Nem tartja magát vagány gyereknek, inkább szeleburdinak, aki néha szeret a társaság középpontjában lenni, de azért, hogy feldobja a hangulatot. A karatéban azt szereti, hogy nem monoton, nem az idő vagy saját maga ellen harcol, hanem jön egy ellenfél, három perc a meccsidő és nem tudja, hogy mi fog történni.

„Érzelmi küzdőnek tartom magam, akinek közben nagy szüksége van az edzője támogatására is. Remek, szinte apa-fia párost alkotunk. Elmondja, mikor melyik szituációban, milyen megoldást kell alkalmazni. Mint például az utolsó csoportmeccsen, hogy rúgjam fejbe a japánt” – felelte, majd megköszönte nekünk, hogy láttuk, ahogy dobogós lesz.

Hárspataki már gyerekként kezdett karatézni, eleinte katában gondolkodott, de aztán kumitére váltott. Fiatalon is szállította az eredményeket, U21-es korosztályban volt világ- és Európa-bajnok, a felnőttek között pedig Eb-második és -harmadik, valamint bronzérmes az Európa Játékokon. Júniusban dőlt el, hogy egyedüli magyarként szerepelhet Tokióban, miután kvótát szerzett a párizsi kvalifikációs versenyen.

Karate az olimpián

A sportág benne van a mostani olimpiai program négy debütálója között, de kifejezetten Japán miatt rendezik meg a versenyt, és jó kérdés látjuk-e még valaha a játékokon. 36 országból összesen 82 versenyző indul el a két szakágban: az egyik a kumite, a másik pedig a kata.

  • Kumite: a férfiaknál és a nőknél is három-három súlycsoportra osztották a mezőnyt. Ez a szakág szól a küzdelemről, amikor a két karatés szemtől szemben áll egymással, 3 percig (vagy amíg az egyikük 8 ponttal többet szerez ellenfelénél) tart egy mérkőzés. Csak deréktól felfelé lehet érvényes támadást bemutatni: ha a rúgás a fejet, az arcot vagy a nyakat éri, az az ippon 3 pontért, ha a törzset sikerül megrúgni az a vazaari és 2 pontot ér, az ütések (jukók) egy pontot érnek. Az olimpián körmérkőzéses rendszer van, amikor a versenyzők bemutatnak érvényes támadást és döntetlenre végeznek, akkor az nyer, aki előbb szerzett pontot.
  • Kata: ez a formagyakorlatot takarja. Hét pontozóbíró van, egy 5-től 10-ig terjedő skálán pontoznak, külön kell értékelni a technikát és az atletikusságot. A rendszer kiveszi a két legmagasabb és két legalacsonyabb pontszámot mind a technikai, mind pedig az atlétika esetében, és a maradék hármat-hármat adja össze oly módon, hogy a technikai pontszámok 70 százalékos, az atlétikus pontszámok 30 százalékos súllyal szerepelnek.

A helyszín

Ahogyan a cselgáncs, úgy a karatésok versenye is Tokió egyik legendás helyszínén, a Budokanban zajlik/zajlott. Az épületet az 1964-es olimpiára építették, itt mutatkozott be a dzsúdó a programban – négy év múlva kikerült, de 1972 óta ismét megrendezik. Most pedig egy másik tradicionális japán sportág mutatkozott be ott.

Charly TRIBALLEAU / AFP

A Budokan igazi szentélynek számít elsősorban a cselgáncs miatt, de más harcművészeteket is beengednek. Ott rendezik a karate, az aikido és a budo japán bajnokságait is, de volt már ott profi birkózás és ketrecharc is.

Pár évig a küzdősportokon kívül mindent kizártak volna, amikor például a Beatles tervezett oda fellépést a helyiek közül sokan ellenezték, mondván a nyugati zene és a japán harcművészet nem egyeztethető össze. A britek aztán akkora show-t nyomtak, hogy még többször is visszatértek és azóta több sztárfellépő is ellátogatott a Budokanba.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.