Sergei Bobylev / TASS / Getty Images
Olimpia 2021 – Friss hírek

Tótka Sándor története Gyomaendrődről Újpesten, magaslatokon és mélységeseken át az olimpiai bajnoki címig

Újdonsült ötkarikás aranyérmesünk portréja: egy sportoló, aki utánpótlás-versenyzőként mindent megnyert, majd kifizette a siker árát, minek köszönhetően a dobogó tetejére állhatott.

Sokakat meglepve, a szélesebb körben eddig talán kevésbé ismert 27 éves fiatalember, Tótka Sándor szállította a magyar olimpiai csapat ötödik tokiói aranyérmét. A K1-200 méteres finálé után – ahol a finis után hosszú másodperceken át nem mert örülni, mert nem volt benne biztos, hogy megelőzte olasz riválisát, majd abban a pillanatban, hogy az egyes szám mellett megjelent a neve, zokogásban tört felszínre a feszültsége – úgy fogalmazott:

Azt szokták mondani, hogy a sikernek nem titka van, hanem ára. Én megfizettem az árát.

Magas, de vékonyka srác

Tótka 1994. július 27-én, a mezőtúri kórházban született, de gyakorlatilag húszéves koráig Gyomaendrődön élt. Előbb, mint a többi helybéli srác, néptáncot tanult, majd a Kőrösi Kajak SE-ben lett igazolt sportoló. Nevelőedzőként az a Kovács Gábor vette a szárnyai alá, akit Hüttner Csaba szövetségi kapitány a tokiói olimpia előtt a férfi kajaknégyes felkészítésével bízott meg.

Örök igazság, a tehetséges ifjúból csak akkor lesz hosszú távon, felnőtt korban is eredményes versenyző, ha előbb az adott sportág teljes technikai repertoárját elsajátítja a készség szinten, majd csak eztán, legfőképp fokozatosan, a fejlődés élettani görbéjének megfelelően kapja a terhelést, vele együtt az elengedhetetlen sportági izomzatot.

Kovács ennek megfelelően a kis Tótkával nem hajszoltatta az eredményeket. A már akkor is robbanékonynak tűnő srácot kezdetben egészen kiváló, ráadásul egyedi technikára oktatta. Olimpiai bajnokunk egyik nagy erénye pont ebből adódóan az, hogy vízfogásnál lapátjával valósággal megpattintja a vizet, egyedülállóan hamar képes leadni azt a hatalmas erőt, ami a kajak megindításához, a sebesség tartásához, vagy éppen a hajrában a gyorsításához szükséges. Ezért rajtolt Tokióban úgy, ahogy:

Kovács ugyan nem hajtotta szét, de nála már ifjúsági korában értelmet nyert a mondás, hogy a technika mindig többet ér, mint a nyers erő: 16 éves korától korosztályos szinten jött az eredmény is. 2010-ben, Szingapúrban K1-ben ifjúsági olimpiai bajnok lett, 2011-ben ifi világbajnok (K2-200), 2012-ben pedig ifi Európa-bajnok (K1-200, K1-500 és K2-200).

Eközben 2011-ben a szegedi világbajnokságon a 4 x 200-as váltó tagjaként nyolcadik helyet ért el. Azaz a 17 évesen magas, de még igencsak vékonyka, 71,5 kilogrammos srác már letette a névjegyét a felnőtt mezőnyben is.

Még mindig csak 18, amikor a londoni olimpiai indulásért folytatott versenyben a nála három évvel idősebb, hozzá képest már akkor is őserő, 203 centis, 95 kiló színizom, Dudás Miklós jobbnak bizonyult nála. Mégis Tótkát tartják számon már 19 évesen a leggyorsabb magyar férfi kajakosként. Pedig ekkor még be sem fejezte a biológiai érést, de 2013-ban már az Eb-re (9. hely) és a duisburgi vb-re (10.) is ő kvalifikált K1-200, nem mellesleg a K4-200-as váltóban már bronzérmes csapat tagjaként ünnepelt.

Az első komoly váltás 20 éves korában következett be az életében. A fáma szerint Kárai Péter, a szövetség alelnöke személyesen ment el Gyomaendrődre, hogy meggyőzze a klubvezetést: Tótka Sándor továbbfejlődése érdekében Budapestre kellene költözzön. Ennek köszönhetően lett 2014 novemberében az UTE versenyzője, miközben edzéseit 2015. január elejétől a Kicsi Team csapatában, a vezetőedző Hüvös Viktor (ő a „Kicsi”) irányítása mellett többek között Nádas Bencével, Molnár Péterrel, Kuli Istvánnal végzi.

A gyorsaság a legfőbb erénye

A 2011-ben még 71,5 kilós kajakos az elmúlt nyolc év alatt lassan, ütemesen 14 kiló izmot szedett magára. 188 centijéhez momentán 85 kilogramm súly társul, avagy még mindig nem az a klasszikus kajakos izomkolosszus.

A sportág alap tesztgyakorlataiban – fekvenyomás-mellhez húzás – nemhogy erős, inkább a „haloványak” között tartják számon, hiszen míg a jobbak 180-200 kilóval nyomnak fekve, addig ő „csak” 140-el tud. Ezzel szemben fantasztikus genetikájának, rendkívül alacsony testzsírszázalékának köszönhetően a 85 kilós Tótka 85 kilót magára láncolva, így összesen 170 kilóval képes húzódzkodni.

Ám kétségkívül a gyorsaság a legfőbb erénye. A Kicsi Team előszeretettel használ egy magyar szabadalmat. Az Argu Stress, a Bezzeg Péter által fejlesztett terhelésdiagnosztikai eszköz nem csak szárazon, de a vízben is képes megmutatni, milyen erőt képes leadni a kajakos attól a pillanattól, hogy a lapátja a vízbe kerül, és a kifejtett erő görbéje miként alakul mindaddig, amíg újra ki nem emelkedik a lapát levegőre.

Kovács Tamás / MTI 2013: a negyedik helyen végzett, ifjú Tótka Sándor és az ötödik Dudás Miklós a K1 200 méteres VK-verseny döntője után Szegeden

Tótka erőgörbéje egyedülálló módon szinte függőlegesen megemelkedik, amikor vízbe teszi a lapátot. Ez a kiugró képesség csak egyfelől köszönhető a genetikának, a gyors és a lassú, a fehér és a vörös izomrostok százalékos megoszlásának. Igazán egyedivé a gyermekkorban elsajátított tökéletes technika emeli az átlag felé. Pont ez az extra, folyamatosan egyre tökéletesebbre fejlesztett képesség köszönt vissza Tótka tokiói rajtjában, de ezért szeretik őt a kettes és négyes csapathajóban is hátra ültetni, mert szabályosan megtolja az elsőt.

A siker és az ára

Itt érdemes újra elővenni a kiváló kajakos aranyszavait, egészen pontosan a siker titka és az ára közti nem is oly’ apró különbséget.

Tótka tucatnyi érme melletti siker mutatói a következőek:

  • 2021.08.05-től Milák Kristóf mellett az egyetlen magyar sportoló, aki megcsinálta a „nagy hatost”, olimpiai versenyszámban ifjúsági olimpiát, Eb-t, vb-t nyert, és felnőttként is rendelkezik mindhárom világversenyről legalább egy-egy aranyéremmel (győztes nyilatkozatában ezért emlegette fel a 200 pillangó olimpiai bajnokát).
  • Kétségkívül a leggyorsabb magyar kajakos, a legrövidebb számban nyert most is olimpiát, de akár a hosszabb távon is képes lenne világszínvonalra, hiszen K2-500-on világcsúcstartó Nádas Bencével (2017-es Eb, Plovdiv 1:26,50),
  • de 500 egyesben is 1:34,951 a legjobb ideje. Összehasonlításul: nála csak az a Kopasz Bálint ment eddig jobbat magyarként (1:34,740), aki Tokióban szintén aranyérmes lett K1-100 méteren.

Mindennek persze van ára is, amit, mint mondta, megfizetett.

A 2015-ös milánói világbajnokságon például úgy szereztek aranyérmet, ezzel olimpiai kvótát K2-200 méteren Molnár Péterrel, hogy 45 percen belül kétszer is meg kellett verjék az egész mezőnyt. Aztán a 2016-os olimpiai válogatón egyszer ők nyertek, majd a Horváth Bence, Szomolányi Máté kettős. Mivel utóbbiak nyerték a szétlövést is 2-1-re elbukták a riói olimpiai részvételt. Hitték. De kiderült, a győri kettős a korábbi doppingvizsgálatoknál több atipikus mintát produkált, ezért a szövetség döntése értelmében nem Szomolányiék utaztak Rióba, hanem azok a Tótkáék, akik vereségük tudatában már a nyárra készültek, teljesen leálltak, 16 napig egyáltalán nem kajakoztak, így lényegében önhibájukon kívül edzetlenül álltak rajthoz.

Ennek ellenére Rióban 44 ezreddel maradtak le a második helyről, és három századdal a bronzéremről.

Képzeljük el, mi járhat a sportoló fejében ekkor, majd a következő négy éves olimpiai felkészülés alatt? Tótka agyában például az, hogy még többet kell tegyen a siker érdekében.

Élete szerelmével, Kovács Ágnessel (2019. december 31-én, szilveszterkor volt az esküvőjük) végiggondolták, miben tudna még fejlődni. Edzeni nyilván többet nem lehet, így maradt három terület, ahol még éreztek tartalékot, a has, a tüdő és a fej.

  • Táplálkozás-szakértőhöz fordultak, átalakították az étrendet, a felesége jó ideje ennek szellemében főz a kajakosra, a Kicsi Team kedvelt bázisára, a Dunavarsányi Edzőtáborba is az asszony speciális étrendjét szállítja.
  • Annak érdekében, hogy a 200 méteren hatékonyabban vegye a levegőt, légzéstechnikai tréningre járt.
  • Idén azonban alighanem a fej jelentette a győzelem kulcsát. Akik ismerik állítják, eddig sem nevezhették fejben gyengének, de Lénárt Ágota sportpszichológus pont azt a kicsi pluszt tette hozzá, ami egy olimpiai bajnokot megkülönböztet a „csak” piszok jó kajakosoktól.

Az anekdota szerint Lénárt Ágota azt kérte tőle, válasszon a kajak mellett egy olyan hobbit, amiben teljesen ki tud kapcsolódni, el tudja szakítani a gondolatait a „munkájától”. „Playstation” – mondta. „Az nem hobbi, válassz mást” – hangzott az utasítás és azóta golfozik szabadidejében. Ez az ami megnyugtatja, teljesen kikapcsolja.

Kovács Tamás / MTI

Sötét lóból olimpiai bajnok

Idehaza Tótkát a már említett „eszement tolóerő” miatt már inkább csapatembernek, csapathajósnak könyvelték el. Azóta kihagyhatatlan kettesből, négyesből, cserébe az elmúlt években nem tudott az egyesre koncentrálni, nem is indult K1-200-on nagy versenyeken. A nemzetközi elit számára teljesen eltűnt az egyes térképéről. Az idén azonban, miután áprilisban, a szegedi világkupát megelőzően megsérült Kuli István, és szétesett a négyesük, megnyílt az út, elkezdett az egyesre fókuszálni: megnyerte a vk-t, majd Poznanban az Eb-t, ahogy a hazai válogatókat is.

Egyesben szinte sötét lóként érkezett Tokióba, de miután éveken át megfizette az árát a sikernek, most aranyéremmel tér haza feleségéhez, és családjához Gyomaendrődre. Tótka Sándor eddigi karrierje azt tanítja, a sportoló nem attól válik példaképpé, hogy olimpiai bajnok lesz. Azzal szolgáltat mintát fiatalnak, idősebbnek, ahogyan, amilyen értékek mentén él, ahogyan viselkedik a hétköznapokban. Amilyen utat bejár a célja elérése érdekében.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.