A kardvívó Szilágyi Áron szombati arany-, és a párbajtőröző Siklósi Gergely vasárnapi ezüstérme után hétfőn a női kardozók léptek pástra a tokiói olimpián – közülük a 2015-ben világbajnoki harmadik Márton Anna bejutott az elődöntőbe, ahol azonban kikapott orosz ellenfelétől, majd a bronzmeccsen is vereséget szenvedett, így negyedikként zárt.
Úszásban a férfi 4×100 méteres gyorsváltó ötödik lett, 200 méter gyorson Németh Nándor nem jutott be a döntőbe. Három éremesélyes, Hosszú Katinka 200 méter vegyesen, Milák Kristóf és Kenderesi Tamás pedig 200 méter pillangón egyelőre az előfutamban szerepelt. Milák leiskolázta a mezőnyt, Kenderesi a nyolcadik legjobb idővel jutott az elődöntőbe, míg Hosszú másodikként.
A tavalyi Európa-bajnok cselgáncsozó, Karakas Hedvig az 57 kilogrammos súlycsoportban lépett tatamira, de az első mérkőzésén kikapott.
A triatlonozó Bicsák Bence hetedik lett, ez minden idők legjobb magyar eredménye a sportágban az olimpiákon. Tóth Tamás a 29.
A vitorlázó Vadnai Benjamin Laser Standarban a hetedik helyről várja a folytatást.
Bemutatkoztak a női vízilabdázóink, akik sokáig vezettek, de döntetlennel zártak az oroszok ellen.
Az asztaliteniszezők között az egyesben egyetlen állva maradt magyar, Majoros Bence a szombati sikere után hétfőn búcsúzott.
A magyar vízilabda-válogatott 10-10-es döntetlent játszott az orosz olimpiai csapattal a tokiói ötkarikás játékok első csoportmeccsén.
Idegesen kezdtek a csapatok, hosszasan nem tört meg a gólcsend, ráadásul amikor végre megjött az első találat, azt sem mi szereztük. Ez viszont nem törte meg a csapatot, sőt egy gyors akcióval Keszthelyi Rita rögtön egalizált, majd Leimeter Dóra góljával előnybe is kerültünk, amit némi idegeskedés után tartott a magyar válogatott. A második negyedre megnyugodtak a mieink és remek védekezés mellé megjöttek a jó lövések is, félidőben 7-4-re elléptek a magyarok.
Kovács Tamás / MTI Parkes Rebecca (b), a magyar válogatott és Veronika Vahitova, az Orosz Olimpiai Csapat játékosa a női vízilabdatornája első fordulójában játszott mérkőzésen a tokiói Tacumi Vízilabdaközpontban
Nagyszünetben viszont rendezte sorait az orosz csapat, 3-1-re megnyerték a harmadik negyedet, amivel ismét szorossá vált a találkozó és megalapozta a feszült hangulatú befejező játékrészt. Jekatyerina Prokofjeva és Jevgenyija Ivanova húzta magával az oroszokat, a magyar csapat szigorú védekezése is meg-megingott és hiába lassítottuk a játékot a támadóidő teljes kihasználásával, hat másodperccel a vége előtt egyenlített az ellenfelünk. Időt kért Bíró Attila, sikerült is megjátszani Garda Krisztinát, akit viszont megráncigáltak hátulról, ám a játékvezetőket ez nem hatotta meg és lefújták a meccset.
Bánkódni azonban nem kell, erős csapat ellen 1-1 után végig vezetett a magyar csapat.
Végeredmény – Női vízilabda, B csoport, 1. forduló
Magyarország–Orosz csapat 10–10 (2–1, 5–3, 1–3, 2–3)
gólszerzők: Szilágyi, Leimeter 2-2, Keszthelyi, Garda, Parkes, Illés, Szücs, Gyöngyössy 1-1, illetve Prokofjeva 4, Ivanova 2, Karimova, Timofejeva, Vahitova, Glizina 1-1
ötméteres: 1/1, illetve 1/1
gól/emberelőny: 3/8, illetve 7/13
A csoport állása:
1. Egyesült Államok 4 pont/2 mérkőzés,
2. Orosz Olimpiai Csapat 3/2,
3. Magyarország 1/1,
4. Kína 0/2 (24-30),
5. Japán 0/1 (4-25)
Parkes blokkja után Gurisatti Gréta okosan tartotta a labdát. Sok időt pörgettük így az órát, de a centerezésből nem lehetett rendes lövést leadni, a felső léc is meglepő, hogy kijött belőle. Még nagyobb baj, hogy ezután emberelőnyt kaptak az oroszok és hét másodperccel a vége előtt egyenlítettek Prokofjeva góljával. Igazi gyomros!
Elhúztuk a támadást, ameddig csak lehetett, de sajnos feljavult az orosz csapat védekezése. Végül Keszthelyinek távolról kellett lőnie, ez nem okozott gondot a kapusnak. Magyari hasonló helyzetbe került és védett is, de visszakapta ellenfelünk a labdát egy fault miatt, de sikerült valahogy kibekkelni, sőt Illés addig játszotta el, hogy majd távolról lőni fog, hogy Gyöngyössy Anikónak tett labdájára a magyar center eszmélt leggyorsabban és a kapuba lőtt. Hú de kellett ez!
Szűcs Gabriella meglepte a kapust, picit ütemtelenül pattintott, ráadásul nem ment magasra a labda. Az oroszok elhibázták a lövésüket, de Vályi Vanda kipontozódott, így ő ma már nem ugrik medencébe.
Meg van átkozva a férfi cselgáncsozók 73 kilogrammos súlycsoportja: az algériai Feti Nurin után a szudáni Mohamed Abdalraszul is visszalépett a tokiói olimpia cselgáncstornájától, mert nem akart kiállni izraeli riválisa ellen.
A 73 kilogrammos kategóriában először szombaton történt visszalépés: az algériai cselgáncsozó, Feti Nurin úgy döntött, nem áll ki az izraeli ellenféllel esedékes meccsére a tokiói olimpián.
A kilencedik helyen rangsorolt Nurin a második meccsén találkozhatott volna az izraeli Tohar Butbullal, de ahogy a 2019-es világbajnokságon, úgy a tokiói olimpián is úgy döntött, nem áll tatamira Butbul ellen.
Hétfőn folytatódott az ügy, Nurin ellenfele, a szudáni Mohamed Abdalraszul meccs nélkül továbbjutott volna az első fordulóból, de ő is azt jelezte, izraeli ellen nm lép tatamira.
A szombaton visszalépett Nurint a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) edzőjével együtt eltiltotta, s ügyüket a fegyelmi bizottság tárgyalja. A háromszoros Afrika-bajnok egy algériai tévécsatornának úgy nyilatkozott, hogy sokat készült az olimpiára, de a palesztinok ügye fontosabb ennél.
Trénere, Amar Ben Jehlef úgy vélekedett, hogy nem volt szerencséjük a sorsolásnál, és meghozták a megfelelő döntést. Az Algériai Olimpiai Bizottság mindkettejüket hazaküldte Tokióból.
A dzsúdóban az iráni Szaid Mollaej hasonló esete a leghíresebb, aki a 2019-es tokiói világbajnokságon a 81 kilogrammosok között címvédőként indult. Családja fenyegetésével azonban arra kényszerítették, hogy lépjen vissza a negyeddöntőtől, hogy ne kerülhessen szembe az izraeli Szagi Mukival.
Később a bronzmeccset is el kellett veszítenie, hogy a dobogón se állhasson együtt az izraelivel. Mollaej azóta elhagyta hazáját, és előbb menekültstátust kapott Németországban, majd felvette a mongol állampolgárságot.
A végletekig elhúztuk a saját támadásunkat, Parkes centerként kapott bejátszást, kapura húzta, az orosz kapus viszont védeni tudott. Ellentámadásra nem maradt idő, marad a 8-7 az utolsó játékrész előtt.
Sajnos az időkérés után nem dobtunk gólt, de Magyari hárította Ivanova próbálkozását. Gurisatti közelről kapu mellé dobott, ezután viszont Szimanovics a jobb kapufát találta telibe távolról. Hosszú indítás után nem jutottunk lövésig, de nem lett belőle nagy baj, mert a megúszi oroszokat taktikai szabálytalansággal megállította Gurisatti. Sajnos a 20 másodpercet meg is kapta érte, időt is kért az orosz kapitány. Nem próbálkoztak hosszú variációval az oroszok, a szépítés mégis összejött Glizina hatalmas lövésével.
Maradt a 8-6, de ez most mázli, mert az oroszok kettős emberelőnyből sem tudtak feljönni, mert a kaput sem találták el. Az elmúlt percben nem volt támadásunk, mert kétszer is mi faultoltunk, de annyira pontatlan az ellenfél, hogy ez is belefért szerencsére. Időt kért Bíró Attila.
Ez tanári védekezés volt, értékelhetetlen lövésig jutottak az oroszok, Leimeter viszont hosszas lóbálás után a bal alsóba bombázott, kapufás góllal kerültünk újra háromgólos előnybe.
Vályi tempójával simán miénk lett a labda, de hiába játszottuk ki szépen a támadást, az orosz csapat kapusa védeni tudott. Ezután viszont Keszthelyit kiállították a bírók, Vakhitova pedig nagyon nagy gólt lőtt.
Prokofjeva dobhatott büntetőt, ami a kapufáról ezúttal befelé pattant. Nagyon kevés időnk maradt félidőig, de egy szabálytalanság után gyorsan elvégeztük a szabaddobást, Keszthelyi pedig parádés mozdulattal ejtett a kapus fölött, sajnos ezúttal a kapufára, így a meccs felénél három góllal vezet Magyarország 7-4-re.
Orosz időkérés sem segített az ellenfelünknek, de a magyarok támadójátéka sem lett pontosabb sajnos, de Illés Annának annyira széthúzták a védelmet, hogy a magyar pólós szépen becsalta magát a kapu előterébe, majd a bal fölsőbe lőtte a hetedik magyar gólt. Stílusosan a hetes sapkában játszó vízilabdázónk.
Szilágyinak lett egy picit elege abból, hogy nem változott az eredmény 5-3 óta és lassú adogatásokat követően váratlanul bepattintotta a jobb fölsőbe a labdát.
Úgy tűnik, hogy minden orosz gólra van egy válaszunk. Merthogy ismét feljött egy gólra az ellenfelünk, de válaszként Parkes egy beadást a víz alól, orosz védők gyűrűjéből is be tudta zúdítani a jobb alsóba! Ráadásul a kapufa megint segített, de az újabb magyar próbálkozás pontatlannak bizonyult.
Ez már jobban fest, Szilágyi Dorottya olyan erővel tüzelt a léc alá, hogy hiába ért bele a kapus. Sajnos a túloldalon Vályi picit lemaradt Karimováról, az orosz lövése valahogy becsusszant Magyari Alda keze alatt. Garda viszont átlövésből gyönyörűen csukóból behúzta a kapu bal oldalába a labdát. 4-2-re vezetünk.
Félelmetes, amit Márton Anna produkál ezen a napon, a térdsérüléssel bajlódó magyar kardvívót a negyeddöntőben sem lehetett megállítani, az üzbég Zaynab Dayibekova elleni 15-11-es győzelemmel már elődöntős.
Márton az elején kedve szerint adta a tusokat, az első három perc után 8-2-re vezetett. A folytatásban aztán volt 9-2 és 10-4 is, de ekkor Gyajibekova magára talált, és feljött két tusra, előbb 11-9-re, majd 12-10-re és 13-11-re, a végén azonban Márton nyugodt maradt, és érvényesítve a papírformát megnyerte az asszót.
„Megpróbáltam nyugodt maradni, mert ez egy óriási lehetőség volt a számomra, főleg, hogy egy ilyen fiatal, rutintalan versenyzőt kaptam. Nagyon nem szerettem volna, hogy elvigyen az izgalom és a hév. Arra törekedtem, hogy higgadt maradjak és egy pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy ezt az asszót nem fogom megnyerni” – mondta az MTI-nek a BVSC-Zugló 26 éves vívója, aki második olimpiáján szerepel, öt éve, Rióban a 10. lett.
Márton következő ellenfele az egyéniben kétszeres világbajnok, Rióban ezüst-, illetve csapatban olimpiai aranyérmes Szofija Velikaja lesz magyar idő szerint 11.25-kor. Az orosz kardozó a negyeddöntőben Athén és Peking bajnokát, a hozzá hasonlóan 36 éves amerikai Mariel Zagunist verte magabiztosan, 15-8-ra.
Őt nagyon jól ismerem, de nem szeretnék emlékezni egyetlen korábbi asszónkra sem. Szeretnék tiszta lappal indulni az elődöntőben, nyerjen a jobbik, az, aki ma jobb formában van és erősebb
– fogalmazott a magyar vívó, aki eddigi összecsapásaik során mindössze egyszer, egy 2018-as világkupán tudta legyőzni Velikaját.
A bronzmérkőzést 12.50-től, a döntőt 13.45-től rendezik a Makuhari Rendezvényközpont B csarnokában.
Rezgett a léc átvitt értelemben és szó szerint is. Merthogy az oroszok megint a keresztlécet találták el ezúttal távoli lövésből, majd Magyari Alda pontatlan passzából újra ellenfelünk próbálkozhatott, de az ejtés kapu mellé érkezett. Ezt megúsztuk, az első játékrész így a magyaroké lett.
Évek óta kerékpárral járok: dolgozni, találkozókra, vagy ha épp bármilyen dolgom akad. Nem mindig, de az esetek túlnyomó többségében igen, mert jobban be tudom osztani a napomat, ráadásul 10 kilométeren belül többnyire még időt is spórolok azzal, hogy nem vagyok kitéve a forgalomnak, a tömegközlekedésnek, vagy nem kell épp megállókban várakoznom.
Talán emiatt is furcsa kicsit, hogy Tokióban mindenhová busszal kell mennem, bár mivel a járatok viszonylag pontosak (ha jönnek persze, mert volt olyan, ami hajnali fél 1-kor a minden nap változó menetrend szerint épp kimaradt hazafelé), és van rajtuk wifi, így legalább az utazásra szánt időt hasznosan tudom tölteni. Ez utóbbi különösen amiatt jön jól, mert vannak a központtól eléggé távol eső helyszínek is, ahova nem ritka, hogy akár egy óra is eljutni, miközben a buszozós rendszer egy csillagtúrára hasonlít: egy központi, külön az olimpia miatt kialakított pályaudvarról lehet eljutni a különböző eseményekre.
Koen van Weel / ANP MAG / ANP via AFP Újságírók várnak a buszra Tokióban.
Japánban a növekvő koronavírus-fertőzöttek száma miatt az olimpia idejére is meghosszabbították a rendkívüli állapotot, ami azt jelenti, hogy a szervezők próbálnak a sajtó tagjaival mindenféle szabályokat betartatni. Sok minden más mellett ilyen az is, hogy nem használhatjuk a tömegközlekedést, de az előírás szerint nem is nagyon szabadna sétálgatnunk a városban, maximum csak a szállásunk közelében, ha épp boltba mennénk – és papíron ott is csak 15 percet tartózkodhatunk, többnél akár még az országból is kidobhatnak bennünket.
Visszatérve a buszozásra, van, amikor elég furcsa helyzetbe kerül az ember miatta. Fucsovics Márton személyében volt egy magyar teniszező mezőnyben, a vasárnap a 11 órakor kezdődő program második mérkőzése lett volna az övé a kettes pályán, úgyhogy a délelőtti úszódöntők után meg is indultam a teniszpálya felé. Bár az uszodától a központ felé tartva jött a hír, hogy a legmagasabban jegyzett magyar játékos vállsérülése miatt visszalépett még a rajt előtt, mindenképpen meg akartam nézni a teniszverseny helyszínét.
Fucsovics Márton vállsérülés miatt visszalépett a tokiói olimpia tenisztornájától. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy
Az olimpiákon a sajtó számára felhúzott bázis a Main Press Center, ennek a közelében van a mi buszpályaudvarunk is. Tokióban a kettőt egy 10-15 perces, össze-visszakanyargós buszút, vagy egy időben hasonló hosszúságú séta választja el egymástól, ugyanis az MPC és a megállók között kijelöltek egy szakaszt, amit gyalog is megtehetünk. Az MPC-től nagyjából ugyanekkora távolságra lévő teniszparkot elviekben viszont már csak busszal szabad megközelíteni – vagy esetleg akkreditált taxival. És itt csap át kicsit szürreálisba a történet: az MPC-től busszal közvetlenül csak a pályaudvarra lehet eljutni, ahol át kell szállni, a teniszcsarnokhoz pedig egy olyan járat visz, amely más helyszíneknél és még egy hotelnél is megáll útközben.
A táv, ami mindössze tíz perc lenne gyalog, buszozva 45 perc, és akkor még azt is vegyük ide, hogy a menetrendtől is függünk.
Hétfőn jött az újabb felismerés: bár szombat-vasárnap nekünk már erőteljesen dübörgött az olimpia, mégiscsak hétvége volt, így a harmadik versenynapon szembesültünk az igazi tokiói forgalommal, a sok helyen tömött utakon ráadásul nincs külön sávja az olimpiai buszoknak, és míg egy parkolóban rengetegen mutogatják fényjelző rudakkal a kézben, hogy merre is kellene haladni, addig egy helyszín felé tartva már nincsenek ilyen segítők, akik segítenék a buszok haladását és meg-megakasztanák a forgalmat.
Ennek volt a következménye, hogy hétfőn az úszódöntőkre indulva az első két kilométert 37 perc alatt tettük meg… Szemteszt alapján a fél média elkésett, az uszodához közel érve több busz is félreállt, az újságírók és a fotósok táskát, gépet a hónuk alá csapva szaladtak, hogy el tudják végezni a dolgukat. Volt olyan kolléga, aki viszonylag időben elindulva épphogy beesett a 4×100-as férfi gyorsváltó döntőjére. Ami a program utolsó száma volt.
Gurisatti lövése a blokk hárította kettős emberelőnyben, majd az oroszok ejtése a felső lécről jött ki. Keszthelyit víz alá nyomták az ellenfél kapuja előtt, az ötméterest viszont Leimeter Dóra bedobta, így már a mieink kerültek előnybe!
