„Dóri, milyen érmet nyert Apa?”
„Aranyat!” – vágta rá Lőrincz-Szabó Emese kérdésére Cegléden a sportoló házaspár kislánya, aki alig várja, hogy apukája hazaérjen Tokióból, és megmutassa, mit is nyert az olimpián. Ami most már történelem: egy tökéletes pályafutás utolsó darabkája is a helyére került a világbajnoki és Eb-arany, illetve a 2012-es olimpiai ezüst után a mostani ötkarikás diadallal.
„Valahol éreztem, hogy ennek sikerülnie kell, és meglesz, és egész biztos – de ugye minden sportban, főleg a birkózásban bármi történhet, úgyhogy természetesen teljesen magam alatt voltam, és nem alszom már hetek óta. Tudtunk videotelefonálni, épp ült a buszon, ment melegíteni, mosolygott, és mondta, hogy minden rendben lesz” – mesélte Cegléden a DIGI Sport híradójának, a Sport 24-nek Lőrincz-Szabó Emese.
És ahogy Tamás várta, rendben is volt minden az olimpiai döntőben is, ami után a Lőrincz testvérek édesapja is a könnyeivel küszködve nyilatkozott.
Csodálatos érzés, a legnagyobb öröm, hogy sikerült az álma. Kiskorában is megnyert minden versenyt.
Hegedűs Csaba indított egy sportosztályt, egy birkózóosztályt, és hogy bekerülhetett oda, az volt a vízválasztó. Viktor meg már nyolcadikban elkezdett járni, Tamás meg mindig húzta magával, most is, reméljük, most is” – reménykedik Lőrincz József, aki már most két olimpiai érmes birkózó büszke édesapjaként nyilatkozhatott.
Lőrinczék nevelőedzői is elérzékenyülve élték meg a keddi, aranyérmet jelentő pillanatokat.
„Még mindig úgy érezzük, hogy álmodunk, és nem akarunk felébredni. Remélem, hogy ez az álom még folytatódik, mert eddig csodálatos. Így befejezni egy pályafutást, egy ilyen gyönyörű pályafutást, elképesztő, hogy Tamás így most már megnyert mindent. Egy városból, két érem az olimpiáról, egy arany már megvan, bele sem merek gondolni, hogy még egy második is meglehet” – lelkendezett Pap Ferenc, az egyik nevelőedző.
Lőrincz Tamás 10 évesen kezdett el birkózni, és már akkor látták az edzői, hogy egy csiszolatlan gyémánttal van dolguk.
„Az első edzés után beszéltük, hogy ‘fú, milyen ügyes, láttad, hogy kitámasztott, hova nyúlt, hogy lelépett róla’? Ezeket nem lehet tanítani” – mondja Pap Ferenc, a fiatalkorukban szintén Lőrinczékkel dolgozó Pap Attila pedig Tamás hozzáállását emeli ki.
„Ő már a kezdetek-kezdetétől egy nagyon öntörvényű, makacs, akaratos srác volt. Nem akart veszíteni már ott sem, és ez egy csodálatos adottság, úgy gondolom” – meséli a szakember, aki szerint Lőrincz Tamást fiatalkorában az elveszített meccsek után alig tudták rávenni, hogy kezet fogjon az ellenfeleivel. Végül is a pályafutását úgy fejezhette be, és ez a legfontosabb, hogy az olimpiai döntő végén neki gratulált az ellenfele.
