A női csapat után a magyar férfi vízilabda-válogatott is bronzérmet nyert a tokiói olimpián, miután 9-5-re legyőzte Spanyolországot. A kapus Nagy Viktor volt a meccs hőse, akinek a második félidőben nem lehetett gólt dobni, de előtte is csak emberelőnyből.
A bronzmérkőzésre sokan mondják, hogy a csalódott csapatok találkozója, és hogy nem is feltétlen kellene megrendezni. Meg lehet közelíteni azonban onnan is, hogy ez az a meccs, amin csak az egyik nyerhet érmet, azaz mégiscsak elég komoly tétje van.
Ezúttal két olyan válogatott döntötte el egymás közt a dobogós helyezés sorsát, amely tavaly még Európa-bajnoki döntőt játszott egymással, ami végül ötméteresekkel dőlt el – akkor robbant be igazán a köztudatba Vogel Soma, de mivel az új trendek szerint csak egy kapust neveznek kapitányok a meccsekre, így, bár ott van Tokióban, ő most kimaradt a keretből.
Az első negyed fórparádéba fulladt. Próbálkoztak ugyan a csapatok egyenlő létszámnál is a gólszerzéssel, nem is kevésszer, de azokat a helyzeteket nem tudták megoldani. Nem úgy, amikor az előnyt kellett kihasználni: mi 3/3-as, a spanyolok 3/5-ös mutatóval hozták le az első nyolc percet. A második negyed magyar góllal indult, ráadásul nem is akármilyennel: egy lefordulás végén Jansik maradt teljesen üresen, pimasz mozdulattal emelt a felső sarokba.
Hiába voltak meg azonban a lehetőségek, hogy kicsit ellépjünk a spanyoloktól, sok rossz döntés volt – mindkét oldalon –, így jött a menetrendszerű egyenlítés, pedig Nagy védett, csak a kipattanót bepöcizte De Toro Dominguez. A magyar keret veteránja, Hosnyánszky gólja adta meg az újabb lehetőséget, de megint jöttek az elszórakozott támadások, Munarriz Egana pedig dobott egy gólt egy újabb fórból, 5-5-tel fordultak a csapatok.
Fórból – mi másból – sikerült újból magunkhoz ragadni az előnyt, majd Zalánkitól jött egy olyan blokk, amit napokig tudnánk nézni, akkor se unnánk. A következő támadásunkban mégis fújtak egy kontrát, de a spanyolok előnyben fejbe dobták Nagyot. A 37 éves kapus nem sokkal később ismét fejjel védett, majd Angyal ejtése után videóztak, de a labda még a képzeletbeli vonalra pattant, így nem adták meg. Úgy sikerült 6-5-ös előnnyel ráfordulni a negyedik negyedre, hogy több mint kétszer annyi kiállítást fújtak ellenünk, mint a spanyolok ellen, a kontrákról nem is beszélve.
Kicsit szét lett fújva a negyedik negyed eleje, de ezt sokáig egyik csapat sem tudta kihasználni. Kaptunk egy előnyt hat perccel a vége előtt, Vámos pedig a kapuba bombázott, a találkozó során először volt két gól az előnyünk, majd Nagy ezt megőrizte, amikor óriásit védett emberhátrányban.
Nagy Viktor nagyon belelendült, egy ejtést is lehúzott a levegőből, mutatta is utána, hogy ez bizony az ő napja. Ez átragadt a többiekre is, Angyal góljával már 8-5-re vezettünk, nem volt már vissza három perc a meccsből, ráadásul a spanyolok levitték a kapusukat, Varga így az üres kapuba dobva gyakorlatilag eldöntötte a bronzérem sorsát. A második félidőben egyszer sem találtak be a spanyolok, elképzelhetetlen volt, hogy innen visszajöjjenek. Nem is jöttek, 9-5-ös magyar győzelem lett a vége.
Nagy Viktor 13 lövésből 8-at kivédett, 63 százalékos hatékonysággal zárt.
