Az atlétika egyike azon három sportágnak, amely kezdettől fogva, szünet nélkül szerepelt a programban. Rendre ebben a sportágban rendezik a legtöbb számot és nem meglepő módon az atlétikai versenyeken vesz részt a legtöbb sportoló is. Mindezt jól érzékelteti, hogy öt évvel ezelőtt Rióban a 10293 olimpikon közül több, mint kétezer atléta volt. Általában a sportág eseményeit övezi a legnagyobb érdeklődés az olimpiákon (már amikor ugye nézők előtt rendezik a küzdelmeket), nem akármilyen bravúrnak számít bejutni például a 100 méteres síkfutás fináléjára.
A kiosztandó aranyérmek száma eggyel még nő is a riói negyvenhéthez képest, plusz számként érkezik a 4×400 m-es síkfutás vegyesváltója. Az atlétikaversenyeken az olimpia második felében lehet majd szurkolni, július harminctól egészen az utolsó napig rendeznek döntőket.
Versenyszámok
A versenyszámokat öt részre lehet bontani: Japánban is tartanak futószámokat (például 100 méteres síkfutás), gyaloglószámokat (a férfiak mezőnyében 50, a nők között 20 km), ugrószámokat (például a távolugrás), dobószámokat (például a kalapácsvetés) és összetett számokat (például a hétpróba).
Időpont
Az atlétika versenyeit július 30. és augusztus 8. között rendezik meg
Helyszín
Az atlétikaversenyek legnagyobb részének az akár nyolcvanezer néző befogadására is alkalmas tokiói Nemzeti Stadion ad otthont, amelyben egyébként a megnyitó- és záróünnepséget is tartják.
A magyar csapat
A tizenkilenc fős, az úszócsapat után második legnépesebb magyar küldöttségben szerepel a riói olimpián bronzérmet nyert súlylökő, Márton Anita is, nagy hiányzó azonban a 110 m gát világbajnoki bronzérmese, Baji Balázs.
