Hagyományos sportágként a torna is az első újkori olimpia (1896, Athén) óta része a műsornak. Kezdetben csak a férfiak szerepeltek, 1928-ban, 1936-ban és 1948-ban női csapatversenyben is hirdettek bajnokot, 1952-től kezdve pedig egyre több női számot rendeztek. A sportág legsikeresebb magyar képviselője az ötszörös bajnok Keleti Ágnes, aki 2019 áprilisa óta a legidősebb élő olimpiai aranyérmes.
Időpont
A versenyszámokat július 24. és augusztus 8. között rendezik meg.
Versenyszámok
Tokióban összesen tizennégy számban hirdetnek bajnokot: a férfiak között csapatban, egyéni összetettben, talajon, ugrásban, gyűrűn, lólengésben, nyújtón és korláton, míg a nők mezőnyében szintén csapatban, egyéni összetettben, valamint talajon, ugrásban, gerendán és felemáskorláton. Ami a lebonyolítást illeti, a selejtezőből a csapatverseny fináléjában és a szerenkénti döntőkben is a legjobb nyolc vehet részt, az egyéni összetett utolsó szakaszában pedig az első huszonnégy szerepelhet. Országonként legfeljebb négy férfi és négy női sportoló indulhat.
A magyar csapat
Az idén, Japánban csupán egyetlen magyar indulója lesz a tornaversenyeknek az Európa-bajnok Kovács Zsófia személyében. Szomorú adalék, hogy ezúttal nem indul magyar férfiversenyző az olimpián, ilyesmi legutóbb az 1924-es párizsi játékokon fordult elő.
