Férfi párbajtőrvívásban magyar győztesig egészen az 1972-es müncheni játékokig kell visszalapozni a sporttörténelem könyvben. Akkor Fenyvesi Csaba nyerte a fegyvernem egyéni versenyét. Rióban Imre Géza közel állt az újabb magyar sikerhez, ám 14-10-es vezetésénél leblokkolt, végül második lett a párbajtőrözők versenyében.
Öt évvel később, Tokióban, ezen a vasárnapi napin Siklósi Gergely is elmenetelt egészen a fináléig, avagy a Honvéd 23 éves vívója első olimpiáján kivívta a lehetőséget, hogy 49 év után egyéniben, újra magyar párbajtőrözőnek akasszanak olimpiai aranyat a nyakába. Ehhez a magyar idő szerint 14.15 órakor kezdődő fináléban az óriási meglepetésre döntőbe jutó, a 23. helyen kiemelt francia Romain Cannone-t kellett legyőznie.
A döntő
A finálé némi technikai probléma miatt négy perc késéssel indult. Nagy József kolléga be is nyögte a szerkesztőség feszült csendjébe, hogy „A japán vasútnál négy perc késés után lemond a közlekedési miniszter.”
Siklósi ezúttal nem kezdett lehengerlően, előbb a francia elszúrta a csuklóját, majd egy lerohanó támadással szerzett 2-0-ás vezetést. Jött is az edzői utasítás Dancsházy-Nagy Tamástól: „Nincs hátra, csak előre”. Egyből tust is adott Siklósi, majd 4-4-nél be is érte ellenfelét. Ezzel az eredménnyel zárták az első három perces vívóidőt.
A franciának kétség kívül „napja van”. Ezt szokták mondani arra a vívóra, aki jó-jó, de mégsem nagyon tartanak számon a világelitben, ugyanakkor neki is van olyan napja, amikor úgy kel fel, hogy bármit csinál tust ad, így bárkit legyőzhet. A francia markolattal vívó Cannone így, higanymozgással ugrálva, gyakran begugolva is mindenbe beleszúrva találva jutott végig eddigi ellenfelein.
A második három perc együttes találattal kezdődött, majd Siklósi szerzett előnyt, aztán egalizált a francia – némi videózás után a mérkőzésvezető meg is adta a találatát (6-6) – és el is húzott 8-12-re, majd 9-14-re. Ekkor járt le a második három perc, avagy innen már nem lehetett hibázni.
Siklósi hasonló helyzetbe került, mint öt éve Imre Géza, csak éppen fordítva, most neki kellett volna kilátástalan helyzetből fordítania. A Honvéd vívója az elsőt „meccslabdáját” még hárította a franciának (10-14), azonban a másodikat már nem sikerült (10-15).
Szépen csillogó ezüst
Tény, az olimpiai kiemelési rendszer 23. helyezettje a döntőben legyőzte az elsőt, így akár azt is lehetne mondani, hogy a férfi párbajtőrvívásban meglepetés győzelem született. De Cannone sikere még akkor sem az, ha az utolsó utáni pillanatban szinte a francia riviéráról esett be hazája olimpiai küldöttségébe (az egyik eredetileg csapatba nevezett francia vívó pozitív doppingmintát adott).
Ugyanis ez a sportág meglehetősen kiszámíthatatlan, mivel olyan sűrű a világmezőny, hogy a 32 indulóból előzetesen legalább 20-22 vívó gondolkodott okkal aranyéremben. Ne feledjük: Siklósi a világranglista 44. helyéről nyert aranyat a 2019-es budapesti világbajnokságon. Így akár Cannone is minden további nélkül érezhetett így – pláne azzal a lelki töblettel, hogy kvázi semmi veszítenivalója, ha már úgy hozta a sors, hogy Tokióba utazhatott, bármit csinál, csak nyerhet.
Így aztán könyveljük el, Siklósi Gergely remekül vívott! A 23 éves fiatalembernek élete első olimpiáján nagyon is szépen csillog a nyakában a „fehérarany”, avagy az ezüstérem!
férfi párbajtőr, végeredmény
Romain Cannone (francia) – Siklósi Gergely (magyar) 15-10
A bronzmeccsen:
Reizlin (ukrán) – Santarelli (olasz) 15-12